Palántázás és tavaszi tennivalók a kertben
Fejér megyei hírlap melléklet 2012
Márciusban rend szerint megérkezik a jó idő, a kerttulajdonosokat várják a tavaszi munkálatok. Miféle feladataik vannak? Kérdeztük Kovácsné Fister Juditot, a Fister Gazdabolt tulajdonosát.
A legtöbb gazda már február végén, március elején megkezdi a palántázást. Vannak hosszabb termesztési idejű növények, amelyeket nem lehet csak úgy magról elvetni, mert akkor túlságosan kitolódna az érési idő. A palántázást ezeknél a növényeknél tehát időben meg kell kezdeni: a gyakorlott, profi gazdák a friss magokhoz ragaszkodnak. Nekünk, gazdaboltosoknak már februárra át kellett néznünk a készleteinket, hiszen vannak, amelyeknek lejár a szavatossági ideje, és akadnak olyanok is amelyeket a gyártók kivonnak a forgalomból.
A kerttulajdonosok előbb a káposztafélék, saláták a zeller, kicsit később pedig a paradicsom, paprika palánták nevelésével foglalatoskodnak. Már februárban, márciusban el kell kezdeni a csíráztatást, mert ha mégis probléma adódik a beszerzett magokkal – a következő vetéssel még erős és szép palántákhoz juthatunk – mondja Kovácsné Fister Judit, akitől a palántázás folyamatáról is érdeklődtünk, hogy segítsünk a kezdő kertészeknek. Legelőször is csíráztatnunk kell. Az apró magocskáknak a csirázáshoz nedvességre, melegre és fényre van szüksége. (Bár Fister Judit hozzáteszi: akadnak magok, amelyek csak sötétben csíráznak – olyankor gondoskodnunk kell a letakarásukról.)
A csíráztatáshoz tehát elég az itatóspapír, de az egyszerű nedves papírtörlő is megteszi, fontos a húsz fokos meleg, és – szükség szerint- a megfelelő természetes megvilágítás. Amikor a mag kicsirázik, elültethetjük jófajta, laza szerkezetű földbe. (Ha a csírák háromnegyede kikel, elégedettek lehetünk: nagyon jó magot választottunk! A palántázáshoz nagyszerű eszközöket is használhatnak a kiskertek tulajdonosai: ezek megkönnyítik a munkát. Könnyedén beszerezhető egy-egy műanyag szaporító tálca, a hozzátartozó kis ,pohárkákra” osztott palántanevelő fakkokkal ellátott alkalmatossággal, de lebomló tőzegcserepet is használhatunk.
A szaporító tálca fakkjainak alja lyukacsos, hogy a felesleges víz eltávozhasson, a tálcára folyhasson. Ezekbe a fakkokba tesszük át a megeredt magokat, apró csíranövényeket, és földet teszünk rá. Nem mindegy a föld hőmérséklete sem, mert ha a garázsban tartott, átfagyott földbe ültetjük a csirákat, rosszul járhatunk – figyelmeztet Fister Judit. A palántázó eszközhöz tartozik egy fedél is, amit azért használunk, hogy a növénykénk megfelelően páradús környezetben nevelkedjen. Ez palántázó eszköz (tálca) a két ablak közé is tehető: a növekedő palántáinknak fény nedvesség, mérsékelt meleg kell (Amikor a palánta már megfelelően nevelődik, húsz fok alatt is tarthatjuk, de a lakótelepi száraz levegőjű lakásokban is palántázhatunk, ha gondoskodunk a megfelelő nedvességről és a klímáról…
Állandóan ügyelnünk kell arra, hogy ne száradjon ki a föld, de ne is ússzon a növény a vízben, hiszen akkor ,,megfullad”. Olykor szellőztetnünk is kell a palántázó eszközt: egy időre célszerű leemelni a tetejét, hiszen így védekezhetünk a gombás megbetegedések ellen is. Ha ebben a laza szerkezetű jó minőségű talajban megerősödik a palántánk, idővel hozzá kell szoktatnunk a természetes szabad levegőhöz. Ezért a kerttulajdonosok – ha jön a jó idő, – nappal időről időre kiteszik a palántát, hogy fokozatosan hozzászokjon a természetes klímához, ám az esti, éjszakai fagyos időtől védik: újra beviszik a házba a növényeket. Májusban a fagyosszentek után már ki is ültethetjük a paradicsom és paprikapalántákat a kertbe…
Természetesen a kertet is művelnünk kell, ha már megindult az olvadás, felszáradt kissé a föld. Fister Judit hozzáteszi: a februári havazásnak a gazdák kifejezetten örültek, hiszen a föld pihenéséhez szükség van a csapadékos téli időre, sót, a fagyokra is, hiszen a hidegben a kártevők elpusztulnak. Ősszel – a talaj minőségétől függően – a jó gazda felásta, átrotálta a kert földjét, gondoskodott az őszi műtrágyáról, szerves trágyáról.
A téli pihenő után tavasszal március közepén, végén ismét rotálni kell, hogy finom, porhanyós földbe ültethessük el a magokat, és persze tavaszi műtrágyával szokás emelni a föld nitrogéntartalmát is. Ezután vetjük el azokat a növényeket, amelyek magról termeszthetők. Fister Judit azt tanácsolja, célszerű többféle tenyészidejű növényt vetni: ha például korai, középkorai kései borsót egyszerre vetünk, a magunk termesztette borsóból folyamatosan főzhetünk, és jut a mélyhűtőbe is. (Egyébként pedig a kerttulajdonosok munkáját a vetésnél is különféle eszközök, sorjelölők, sorkihúzók, magvetők segítik)
A májusi fagyok után pedig – ahogy említettük – kiültethetjük a magunk nevelte palántákat is. Természetesen a jó gazda mindig figyel a kertjére, és a tavaszi vetés után sem dőlhet hátra: a növényvédőszereket általában preventíven alkalmazza, aszerint milyen időjárást jósolnak. A szárazságban elszaporodhatnak a kártevők, a túlzott csapadék rothadást okozhat.